Számtalan helyen találkozunk ezekkel a kifejezésekkel: fejlődés, fejlesztő játékok, kognitív fejlődés és még hosszú a sor. Játékboltokban, szórólapokon, blogbejegyzésekben, bölcsődei és óvódai nevelőktől, háziorvostól vagy épp a védőnői látogatás során. Valóban egyre nagyobb teret nyer, hogy gyermekünk fejlődése a mai világban képességeihez mérten támogatva legyen.
Az érzékszervi, mozgásos és értelmi fejlődés együtt változik és egymásra épül. Ezt a legszemléletesebben egy svájci pszichológus, Jean Piaget írta le. Elmélete szerint a gyermek kognitív fejlődésében megkülönböztethetőek olyan szakaszok, melyek időbeli elhelyezkedése és tartama egyénenként eltérő lehet, de ettől eltekintve általánosnak mondható. A gyermeki fejlődés 4 fő szakasza:
1. Szenzomotoros szakasz
A születés utáni első két évet öleli fel a mozgásos koordináció fejlődése. Itt találkozik gyermekünk először tárgyakkal, jelenségekkel, eseményekkel és próbálja azokat értelmezni a kialakuló/kialakult sémáival.
Felfedezik saját cselekvésük és a következményük közötti kapcsolatot (például: ha megrázza a csörgőt, az a rázás hatására csörögni fog).
Ebben a szakaszban megjelennek az első hangok, melyekből később az első szavak lesznek.
2. Műveletek előtti szakasz
Mit jelent jelen esetben a művelet? Egy információ átalakítási mentális szabály.
Nézzünk egy példát: ha egy magas és keskeny pohárból a vizet egy alacsony, széles pohárba öntjük, a felnőtt tudja, hogy a víz mennyisége nem változik, tehát állandó (megmaradás elve). El tudjuk képzelni, hogy a második pohárból vissza tudjuk tölteni a vizet az első pohárba. Egy gyermek ebben a szakaszban nem jut el a megmaradás elvéhez, mert gondolkodásukat a vizuális ingerek uralják, nem értik, hogy a víz miért mondható változatlannak.
Továbbá 2 és 7 éves kor között többnyire a gyermek megtanulja használni a nyelvet, szimbólumokat alkot. Erősödik a fantáziája, megjelenik az utánzóképessége és saját sémái szerint képes tapasztalni.
3. Konkrét műveleti szakasz
7 és 11 éves koruk között gyermekünk logikusan gondolkozik eseményekről, tárgyakról. Absztrakt fogalmak használata ebben a korban kialakul, de csak azon tárgyak kapcsán, mely számukra érzékszervekkel érzékelhetők. Ebben az időszakban tanulnak, szabályokhoz alkalmazkodnak.
4. Formális műveleti szakasz
Ebben a korban az elvont kijelentésekben való gondolkodás megjelenik és ellenőrizni is képes azokat. Foglalkozik a lehetségessel, a jövővel. Ez a felnőttkori gondolkodásmód kezdete.
Most talán egyértelműbbé vált számunkra is, hogy minden életszakasznak megvan a maga kihívása és célja. Minden képzeletbeli lépcsőfok -melyen gyermekünk megáll és elidőzik, vagy nagyon gyorsan tovább lép - fontos. Ne hagyjunk ki egy fokot sem! Éljük meg, tanuljunk belőle mi is, szerezzünk tapasztalatokat és ezt tegyük úgy, ahogy azt kell: játszva!